www.charlesdefoucauld.hu
BOLDOG CHARLES de FOUCAULD
Károly, Jézus kistestvére
1858. szeptember 15. – 1916. december 1.

„Isten szeretete és az emberek
szeretete, ez az egész életem.”

Dicsőség a magasságban Istennek
És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták:
„Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.”
Lk 2:13-14.

Glory to God in the highest
And suddenly there was with the angel a multitude of the heavenly host praising God, and saying,
aGlory to God in the highest, and on earth bpeace, good will toward men. Luke 2:13-14

Nagyon szomorú vagyok, zokog a szívem! Közel másfél hónapja arról tudósított a média, hogy 2013-ban egy elvadult tömeg megcsonkított, majd eleven égetett el egy embert. Tobzódik az erkölcstelenség, gátlástalanság, trágárság, az embertelenség, a kegyetlenség, a részvétlenség, a hatalomorientáltság, az együttérzés teljes hiánya!

Aki mészárlásra adta fejét, teljesen mindegy, hogy embert, állatot, vagy a természetet pusztítja.

" ... Az erkölcsös lét nem az emberséges élet mellett van, hanem bizonyos fokig azonosak. Erkölcsösnek lenni nem más, mint emberségesnek lenni; s fordítva: az erkölcstelenség valójában embertelenség.... " - írja a Sapienta HTF.

Az embereknek szükségük van segítségedre, de ha segítesz, támadás érhet, mégis segíts! A legjobbat add a világnak, amid csak van, s ha verést kapsz cserébe, mégis a legjobbat add a világnak, amid csak van! - tanította Teréz anya! ...

Így álltak kemény próbát a hitet, a katedrálist, a tisztességet védelmező keresztény testvérek is. Isten Oltalmazza Őket!

"Egy napon, amikor vége volt a halhús csomagoló szakmunkás munkaidejének, benézett az egyik hűtőkamrába, hogy valamit leellenőrizzen, magára zárta az ajtót véletlenül és ott ragadt fogságban a hűtőtérben.
Erőteljesen verte az ajtót és elkezdett kiabálni, de senki sem hallotta.
A munkások java már hazament és gyakorlatilag nem lehetett hallani az ajtó vastagsága miatt a segélykiáltásokat.
Öt órát töltött el a hűtőtérben, már a halál küszöbére került.
Egyszerre csak kinyílt az ajtó.A biztonsági őr bejött és kimentette őt.
Ennek az esetnek a kapcsán megkérdezték az őrt, hogy jutott az eszébe, hogy kinyissa ezt az ajtót, amikor az nem tartozik a munkakörébe?
Ő elmagyarázta ezt:
Ebben a gyárban dolgozom már 35 éve. Alkalmazottak százai jönnek a gyárba minden nap, de ő volt az egyetlen, aki köszönt nekem reggelenként és elköszönt tőlem esténként. a többi dolgozó úgy kezelt engem, mintha láthatatlan lennék.
Ma, mint rendesen, mondta nekem, hogy "Jó reggelt!" de nem hallottam elköszönni, hogy "Viszontlátásra holnap!"
Én mindig, minden nap türelmetlenül várom ezeket a szavakat, "Helló, Jó napot" és azt, hogy "Szia, viszontlátásra holnap"
Mivel tudtam, hogy még nem köszönt el tőlem, gondoltam, hogy valahol az épületben kell lennie, és elkezdtem keresni....és addig kerestem, amíg meg nem találtam!
És mindez csak a köszönés miatt!"